Hegek

Hegek kezelése

Hegek

Mi befolyásolhatja a hegképződést?

  • életkor
  • genetikai tényezők, pl. bőrtípus
  • a heg elhelyezkedése
  • sebészi technika
  • alkalmazott varróanyag
  • sebfertőzés vagy egyéb szövődmények
  • utógondozás

Hegkimetszés, hegkorrekciós műtétek és egyéb kezelések

A műtéti hegek, valamint a rosszul gyógyult sebek helyei mind pszichés problémát okozhatnak, amelyek önértékelési zavarokhoz, megrendült önbizalomhoz vezethetnek – így megnehezítik a mindennapokat.

Érthető tehát, hogy a páciensek sok esetben már attól jobban érzik magukat, ha megtudják: van lehetőség a hegek esztétikusabbá tételére. Szerencsére számos kezelési mód áll rendelkezésünkre, mely javítja mind az új, mind a régi hegek megjelenését.

Hogyan alakulnak ki a hegek?

Gyógyulása során a sérült bőr kötőszöveti (kollagén) rostokat képez. Ez a folyamat vezet a jól látható heg kialakulásához, amely optimális körülmények között fél-egy év alatt halványodik el, és válik vékony vonallá.

A sebek gyógyulását követően különböző hegek keletkezhetnek. Bonyolult folyamatról van szó, melynek során ha a seb áthatol az irhán, heggel gyógyul. A plasztikai sebészeti szempontból ideális hegek puhák, vékonyak, texturáltságban és színben megegyeznek a környező egészséges bőrrel, ezáltal alig látszanak

Egy korábbi sérülés vagy műtét után keletkezett hegek ezen esztétikai követelményeknek nem minden esetben felelnek meg. Számos műtét nélküli hegkezelés létezik. Ha ezektől nem várható eredmény, vagy ezek sem segítenek, akkor érdemes elgondolkodni a hegkorrekció lehetőségén.  

Miért gyógyul „csúnyán” a seb?

Az esztétikailag nem kellően szép heget legtöbbször a szövetkímélő technikák alkalmazásának hiánya okozza. A plasztikai sebészet irányelvei szerint a szép heg kialakításának alapfeltétele a feszülésmentes varratvonal, ezen felül pedig a heg irányának a bőr erővonalaival is összhangban kell lennie.

A több rétegben kialakított varratvonal, a szövetkímélő műszerek használata, a szövetkímélő műtéti és varrástechnika, valamint a jó minőségű varróanyagok mellett a varratszedés idejének pontos megválasztása szintén nagy jelentőséggel bír.

Hogyan történik a korrekció?

A hegkorrekció legtöbbször helyi érzéstelenítésben végezhető – természetesen a heg méretétől függően. A beavatkozást követően a gyógyulás legalább fél évet vesz igénybe, ezután optimális esetben kialakul egy alig látható, vékony heg.

Sokszor elég a heg lefutási irányát megváltoztatni, vagy egy plasztikai öltéssort alkalmazni, és a korábbi feltűnő helyett alig észrevehető heget kapunk. A friss hegeknél rendkívül fontos a fényvédő krémek használata az első évben. A hegkorrekció elvégzésére a tavaszi, illetve az őszi időszak ideális. 

Milyen a tökéletes heg?

Bizonyos esetekben a plasztikai sebész minden törekvése ellenére sem lehet tökéletes heget elérni. Bizonyos bőrtípusok, illetve testtájékok esetén, különösen aktív izmok területén (pl. a vállak, az alsó végtagok vagy a hát környékén) sokszor feltűnőbbek és kiterjedtebbek a hegek, mint a kevésbé aktív területeken keletkezők.

Idősebb korban a bőr gyógyulási folyamata lassabb; míg a fiatal bőr hajlamosabb a túlburjánzásra, és vastagabb, nagyobb hegeket képez. A hegkorrekció elvégzését ezek tudatában kell mérlegelni. A szövetkímélő technikák alkalmazása kiemelkedően fontos.

Előfordul, hogy nem javasoljuk a műtétet, legtöbbször azonban a hegkorrekció elvégzése mellett döntünk – így szebb eredmény várható esztétikai szempontból. 

Kezelések és módszerek

Egy évekkel, évtizedekkel ezelőtti letapadt műtéti heg kezelésével kapcsolatban más stratégiát kell kidolgoznunk, mint például egy frissebb harapás következtében kialakult heg esetében. A gyógyszertárakban és gyógynövényboltokban számos recept nélkül beszerezhető készítmény kapható, ezek közül azonban csak igen kevésről bizonyították be klinikailag, hogy hatásosak. Hidratáló hatásuknak köszönhetően közülük sok elfogadható kiegészítő kezelés a normál hegekre. 

A hegképződést befolyásoló tényezők

  • A sebészi technika.
  • Az alkalmazott varróanyag.
  • Az utógondozás.
  • Sebfertőzés vagy egyéb szövődmények. Ha a seb fertőzött, nagyobb a kóros hegképződés valószínűsége.
  • Életkor: a bőr gyógyulása lassabban történik idősebb korban, míg a fiatalabb bőr hajlamosabb hajlamosabb a túlburjánzásra és vastagabb, nagyobb hegeket képez.
  • Genetikai tényezők, bőrtípusok: sötét bőrű, ázsiai és afrikai emberekben nagyobb a hajlam a kóros hegesedésre (pl.: keloidos, hipertrófiás heg).
  • A heg elhelyezkedése: különösen aktív izmok területén (pl. a vállak, az alsó végtagok vagy a hát környékén) sokszor feltűnőbbek és kiterjedtebbek a hegek, mint a kevésbé aktív területeken keletkezők.

A kóros hegek típusai

Hipertrófiás hegek

A fiataloknál, sötétebb bőrszínű pácienseknél, illetve égési sérülések után ezek a hegek gyakrabban fordulnak elő. Általában kiemelkednek a bőr felszínéből, vastagok, lilás-vörösek, viszketnek és/vagy fájdalmasak lehetnek – az eredeti seb területén azonban nem terjednek túl. Többnyire a sérülés után néhány héten belül elkezdődik a hipertrófiás hegek kialakulása. Akár beavatkozás nélkül is javulhatnak, külső segítség nélkül viszont egy-másfél évet, vagy akár még hosszabb időt is igénybe vehet ez a folyamat. 

Keloidos hegek 

Keloidos – azaz a túlburjánzott – hegek életkortól függetlenül előfordulhatnak, azonban gyakrabban keletkeznek sötét bőrű és/vagy fiatal betegeken. Kerek, vastag, szabálytalan hegszövet-csomók keletkeznek, melyek nem tartják tiszteletben az eredeti seb határait, sokszor pókhálószerűen terjeszkednek túl azokon.

A környező bőrterülettől eltérően gyakran lilás vagy bíborvörös a színük. A keloidok többnyire több héttel vagy hónappal a bőrt ért sérülés után fejlődnek ki. Terhesség idején előfordulhat, hogy rosszabbodnak. Keloid esetén hatásos lehet a szteroid-terápia, a sugárkezelés, krioterápia (fagyasztás) és a lézerkezelés.  

Atrófiás hegek 

Ezek többnyire a környező bőr felszínénél mélyebben elhelyezkedő, kicsi, kerek behúzódások. Rendszerint a gyógyulási folyamat megszakadásával kezdődnek, miközben elégtelen az új kötőszöveti rost képződése, például bárányhimlő vagy aknés pattanások után. Ezek non-invazív módon való kezelése sajnos kevés sikerrel kecsegtet.

A hegek hatékony kezelési lehetőségei

A szilikontapaszt tartjuk a hegek legjobb utókezelésének. Azért fejlesztették ki szilikon tartalmú lapokat és géleket, hogy segítségükkel átalakuljanak, és kevésbé legyenek feltűnőek a hegek.

Világszerte számos vezető szakember javasolja ezek alkalmazását, illetve saját tapasztalataink is nagyon jók. Ezen kíméletes kezelési módokat gyakorlatilag soha nem kísérik mellékhatások.

Hidratálják és állandóbb hőmérsékleten tartják a bőrt, felületi feszültségét pedig csökkentik, így optimális környezetet teremtenek a gyógyuláshoz. A hipertrófiás (széthúzódott, vaskos) hegek esetében kompressziós (nyomó) kezeléssel együtt javasoljuk a szilikontapasz és szilikongél használatát.

Pataki doktor véleménye szerint a napi 12 órás használat nem mindig hozza meg a kívánt eredményt. Esetenként csak akkor csökken a keloid, ha a szilikon gél lapot napi minimum 20 órát használják!  A gél lap hatásosságát javíthatja a hegre és a tapaszra kifejtett nyomás (rugalmas pólya vagy ruha).

Orvosaink szívesen tájékoztatják pácienseiket az alkalmazás részleteiről egy konzultáció keretein belül.

A szilikongél a hegek 60-65%-ában látványos javulást idéz elő, valamint jelentősnek mondható javulást az esetek 30%-ában. A hegek mindössze 4-5%-a rezisztens teljesen vagy majdnem teljesen erre a kezelési módra – ezért alkalmazását világszerte számos vezető szakember, és többek között a hegek kezelésével foglalkozó nemzetközi tanácsadó bizottság is javasolja.  

Elsősorban a keloidok és a hipertrófiás hegek esetében hatásos a szilikongél. Az ilyen hegek kezelésére számos lehetőség áll rendelkezésre.

Invazív – azaz műtéti, a szervezetet megterhelő beavatkozás:

  • Műtét. Újabb gyógyulási periódust jelent, sokszor azonban ez hozza a legnagyobb változást. Az esetek kis részében előfordul, hogy rosszabbodik a heg.
  • Krioterápia. Hideggel való kezelés, sajnos nem mindig eredményezi a várt hatást.
  • Szteroid-injekció. Rendkívül hatékony megoldás, de hátránya, hogy mellékhatásai megterhelik a szervezetet.
  • Sugárkezelés. Hátránya, hogy a szervezetet sugárterhelés éri.
  • Lézerkezelés. Kimenetele nem mindig hozza a várt sikert, sikeres kezelés esetén viszont szép eredménye a mútétével vetekszik, sokszor még jobb is annál.

Non invazív – azaz nem műtéti, kíméletes, külsőleges kezelés:

  • Kompressziós (nyomó) kezelés. Például rugalmas pólya (fásli), nyomókötés, kompressziós ruha.
  • Polisziloxán tartalmú gélek. Például Zeraderm, Kelo-Cote, Dermatix, Xeragel stb.
  • Szilikontapasz. Például Medigel, Medipatch, Mepiform.
  • Kombinációk. Polisziloxán tartalmú gél + K-vitamin + E-vitamin + antioxidáns (Q10 koenzim) + napvédő faktor (SPF 15). Ilyenek például a Zeraderm Ultra és a Prosil.
  • Hyaluronsavat, hyaluronátot tartalmazó krém. Curiosa, Contractubex gél.

Létezik heg nélküli sebgyógyulás?

A heg nélküli sebgyógyulást intenzíven kutatják, és az eredmények szerencsére igen biztatóak. Ez igen fontos a plasztikai sebészetben. Magyarországon egy új, szintetikus hatóanyag (TGF béta-3 alapanyagú) is kipróbálás alatt áll, amely képes kiváltani az embrionális, heg nélküli sebgyógyuláshoz hasonló, hegszegény sebgyógyulást. A jövőben ezzel az eljárással talán minimalizálható lesz a kialakuló hegek mérete és kiemelkedése.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2006. július 1- jei hatállyal számos, elsősorban helyreállító jellegű plasztikai sebészeti beavatkozás finanszírozhatóságát felfüggesztette. Ezáltal az ilyen alapon eddig elvégzett plasztikai műtéteket sem lehetett támogatott műtétként, állami egészségügyi intézetben elvégezni (amelyekkel ilyen ellátásra az OEP szerződött), csak térítés fejében. 2007. október 31-től a támogatási rendszer részben ismét megváltozott: ennek értelmében meghatározott körben több plasztikai műtét OEP-finanszírozottá vált. Ezek olyan fejlődési rendellenességek, extrém elváltozások korrekcióját jelentik, amelyek jelentős életminőség-javulást eredményeznek. Ebbe a körbe tartozik például az emlőhiány (az egyik mell nem fejlődik ki), a jelentős mell-aszimmetria (méreteltérés), az igen nagy mellek, vagy a kötényszerűen lógó has műtétjei. A támogatott ellátás az állami egészségügyben érhető el.

Kapcsolódó tartalmak:

 

Igen, további információt szeretnék!